| schema:text
| - Vajon Emmanuel Macron francia elnök "kicsinyes bosszú"-ból szigorítja az Oroszországgal szembeni álláspontját, mert Franciaország egykori nyugat-afrikai gyarmatai szorosabb kapcsolatokat ápolnak Moszkvával, és már nem hajlandók átadni költségvetési forrásaikat Franciaországnak? Nem, ez nem igaz: Franciaország egykori afrikai gyarmatainak nem kellett költségvetési vagyonukat elhelyezniük Franciaországban. A devizatartalékaik 50 százalékát a francia államkincstárban kellett elhelyezniük, a Franciaország által felügyelt monetáris unióhoz tartozás feltételeként. Franciaország ezeket a betéteket nem használta bevételként, kamatot fizetett rájuk, és az afrikai országok bármikor hozzájuthattak a pénzükhöz.
Az állítás egy videóban jelent meg (itt archiválva) a TikTokon 2024. március 16-án, „Miért keménykedik Macron?" címmel. A videó megmutat egy részletet a Horváth József nyugállományú vezérőrnaggyal készült interjúból, amely 2024. március 3-án jelent meg a Kontextus csatornán a YouTube-on (itt archiválva). Horváth a következőt mondta:
Macron elnök elszólását [Oroszország kapcsán] én abban a kontextusban tudom értelmezni, hogy ez egyfajta kicsinyes bosszú próbálkozás az oroszokkal szemben. Az elmúlt jó két év során a Száhel-övezetben [Nyugat-Afrikában] a volt francia gyarmatokon veszíti el valójában Franciaország a gyarmatai fölötti befolyást. Az a nyolc ország, ahol egyébként a Száhelben ezek a puccsok végbe mentek, ott nem az a fájdalmas azt gondolom a franciáknak, hogy most kitessékelik a francia idegenlégiót, hanem az, hogy megszüntetik azt a fajta gazdasági függést, ami mind ez idáig megvolt, hiszen ezek az országok vállalták azt, hogy költségvetésüknek meghatározó százalékát a francia nemzeti bankba helyezik el. Tehát onnantól kezdve Franciaországnak könnyen volt, azt gondolom, hogy egy tehetős és nagy gloárra büszke nemzet, mert ezek a volt gyarmatok még azért termelték nekik a jövedelmet. Ezek az országok azt mondták, hogy 'bocsánat, a francia idegenlégió túl puha és túl drága az oroszokhoz képest.'
Macron 2024. február 26-án kezdte élesebben bírálni Oroszország ukrajnai invázióját amikor felvetette annak lehetőségét, hogy nyugati csapatokat küldjenek az ukrán frontra.
Így nézett ki a bejegyzés a TikTokon a cikk megírása idején:
(Forrás: TikTok képernyőkép, 2024. március 28. csütörtök, 05:43:41 UTC)
Horváth hivatkozik arra a gazdasági megállapodásra, mely szerint Franciaország volt afrikai gyarmatai használhatják az Afrikai valutaközösségi frankot (CFA frank) hivatalos fizetőeszközként, Párizs felügyelete alatt. A pénznemet 1945-ben hozták létre, miután Franciaország ratifikálta a Bretton Woods-i egyezményt - derül ki a Nyugat-afrikai Államok Központi Bankjának (BCEAO) honlapjáról (archiválva itt). Ez a monetáris unió két zónára oszlik: a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió (UOEMA), melynek a tagjai Benin, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Bissau-Guinea, Mali, Niger, Szenegál és Togo, és a Közép-afrikai Gazdasági és Monetáris Közösség (CEMAC), amihez tartoznak a Közép-afrikai Köztársaság, Kongó, Gabon, Egyenlítői-Guinea és Csád.
Franciaország garantálta a CFA frank konvertibilitását a francia frankra, később az euróra rögzített árfolyamon. A monetáris unió tagság egyik feltétele az volt, hogy a résztvevő országoknak devizatartalékaik -- nem a költségvetési pénzük -- 50 százalékát kellett elhelyezniük a francia Államkincstárban mint kockázatcsökkentő intézkedés, a francia szenátus honlapján 2020-ban közzétett dokumentum szerint (itt archiválva). A dokumentumban ez olvasható (a Lead Stories munkatársainak fordításában franciáról magyarra):
Az a kötelezettség, hogy a tartalékok egy részét az Államkincstárnál vezetett műveleti számlán kell tartani, nem minősül a [CFA] frank Zóna országaira kivetett adónak, és nem szolgál a francia adósság finanszírozására a frank Zóna gazdasági fejlődése rovására... Az Államkincstárnál elhelyezett összegek folyószámlákon kerülnek elhelyezésre, és szabadon hozzáférhetők maradnak... A frank Zóna tagok jegybankjai által az Államkincstárnál elhelyezett összegek 0,75%-os kedvezményes kamattal járnak... Franciaország így 2018-ban 54,8 millió eurót, 2019-ben pedig 62,6 millió eurót fizetett az afrikai központi bankoknak a frank Zónában. Tehát ez egy befektetés.
2020. május 20-án a francia Miniszteri Tanács feloldotta azt a követelményt, hogy a nyolc UOEMA tagállam a devizatartalékai felét helyezze el a francia Államkincstárban (archiválva itt). A közleményben ez állt (fordítás):
Franciaország helyzete ezért átalakul egyszerű pénzügyi jótállóvá. Ezt szem előtt tartva új mechanizmusokat terveznek, amelyek lehetővé teszik számára, hogy rendelkezzen a szükséges információkkal a továbbra is vállalt pénzügyi kockázatok nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez. Ez magában foglalja a BCEAO által rendszeresen továbbított információkat vagy az Unió különböző hatóságaival és intézményeivel folytatott informális találkozókat.
Az a gyakorlat, hogy Franciaország megtartja az afrikai országok devizatartalékainak a felét, félreértelmezte több nemzetközi szereplő, különösen Giorgia Meloni olasz miniszterelnök. 2019-ben, mielőtt kormányfő lett, Meloni a következőt mondta egy interjúban (archiválva itt, olaszról magyarra fordították a Lead Stories munkatársai):
Burkina Fasonak aranya van, és Franciaország Burkina Faso számára nyomtatja gyarmati valutáját. Cserébe azt követelik, hogy Burkina Faso exportjának 50 százaléka a francia kincstár kasszájába kerüljön... Tehát nem az a megoldás, hogy elvisszük az afrikaiakat és elhelyezzük őket Európában, hanem az, hogy megszabadítjuk Afrikát néhány európaitól, akik kizsákmányolják őket, és hagyd, hogy ezek az emberek azzal éljenek, amijük van!
|
![[RDF Data]](/fct/images/sw-rdf-blue.png)
![[cxml]](/fct/images/cxml_doc.png)
![[csv]](/fct/images/csv_doc.png)
![[text]](/fct/images/ntriples_doc.png)
![[turtle]](/fct/images/n3turtle_doc.png)
![[ld+json]](/fct/images/jsonld_doc.png)
![[rdf+json]](/fct/images/json_doc.png)
![[rdf+xml]](/fct/images/xml_doc.png)
![[atom+xml]](/fct/images/atom_doc.png)
![[html]](/fct/images/html_doc.png)